A kb. 1 kilónyi megmosott sertéskarajcsontot - amelyen kisebb húsdarabok találhatók - 2 liter vízben feltesszük főni. Az első forrás után a tetejéről a habot leszedjük.
A szokásos módon sertéspörköltet készítünk. Közben személyenként két darab nagyobb burgonyát héjában megfőzünk, majd tisztítás után hosszában félbevágjuk őket. Üregeket kaparunk ki. Ezután a pörköltet levétől lecsurgatjuk és pépesre vágjuk.
30 deka finomliszt, 15 deka margarin, fél csomag sütőpor, 2 tojássárgája, fél pohár tejföl, két evőkanál cukor és egy csipet só összegyúrásával alkottam két cipót, egy kisebbet meg egy nagyobbat. Letakartam őket a deszkán.
Amíg a két cipó pihent
A bodzát, gyorsan megtisztíthatjuk, ha vizet öntünk rá, s a gyümölcsfürtöket egy villa fogai között áthúzzuk, így a bogyók lepattannak, nem sérülnek meg, és az ujjunk hegye sem lesz lila. Befőzésre csak a fabodza gyümölcse jó! 80 deka cukorból, 2
A zab a szellem, a test és a lélek erejét növelő tonizáló szer. Jó a szívnek, rákmegelőző, bőrgyulladás ellenes. A zabfajták jók a depresszió, a klimaxos tünetek enyhítésére, valamint a kábítószer, illetve drog megvonásos tünetek kezelésére.
Dísznövényként kertekbe ültetik, üde sárga szirmaival kedvelt virág.
Leveleit az indiánok megfõzték. A föld feletti részeibõl nyugtatót készítettek, fogfájás ellen használták. Hatóanyagai segítik a vér oxigénfelvételét, és a serkentik az A-vitamin
lkészítési idő: kb 190 perc
Hozzávalók (1 kalácshoz)
A tésztához:
500 g liszt (BL80)
100 ml kefir, vagy joghurt
100 ml tej
100 g cukor
10 g vaníliás cukor
50 g kókuszreszelék
2 db egész tojás
70 g olvasztott vaj
1 csapott teáskanál
Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, ...
Pimasz, szép arccal látszik, hogy akar,De közben búsan lekönyököl,Nyög, sir, ez az én fajtám, a magyar.Olykor utálom, néha szeretem:Ennyi emberséges bánatotNem adott volna más fajta nekem.Van-e célja és nagy akarata,Hoz-e valamit, ami övé.
Otthon bolondját járja a világ,Majmos, zavaros, perces, hittelen,Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.Magyar Bábelnek ostoba kora,Ments Atyaisten, hogy bennelegyek -Engemet kötnek égbeli jegyekS el kell hogy jöjjön
Most alszik a magyar a magyarban.Minden nációnak van terve.A magyar azt mondja, ha tönkrejut:Igy akartam.Élet-e ez? lássuk meg végre egyszer:Egyszerüen magyarnak lenni,Pláne ilyen tagadott, tiltott, érzettSzerelemmel?Nagy dolgok folynak, fujnak
(1500 körül)Idvezlégy kegyelmes Szent László király!Magyarországnak édes oltalma,szent kerályok közt drágalátus gyöngy,csillagok között fényességes csillag.Szentháromságnak vagy te szolgája,Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,Te szent léleknek tiszta
Főuri gőg és visszavonás pártokra szakasztáA honnak kebelét gyáva királyok alatt.Tágult a fegyelem, gúny lett a harci fenyíték,Vélte magát úrnak följogosítva kiki,Isteni ostorkint ült úr jobbágya nyakára,S a pórnak kicsikart vére kiálta bosszút.S
Sír vagyok, elhullott magyaroknak sírja, Mohácsföld,Mely vérből nevelek gyász telekimre mezőt;De ne pirúlj, oh honfi, azért eljőni sikomra,Had-gázolta határt látni s az árva Cselét:Kart és férfikebelt vive itt a harcba magyar nép;Sors erejű számmal
Édes hazám, szánjad válásom,Messze földre van indulásom,Úgy fordulhat, világból is lesz kimúlásom.Most bocsátod el hív szolgádot,Nem szánod-e szegény árvádot,Tőled szintén eltávozni kedves fiadot?Nem lészen-e nehézségedre,Nem fordul-e nagy
A hazának nincsen háza,Mert fiainakNem hazája;Büszke fajnakKüzdő pálya,Melyen az magát rongálja,Kincsnek, vérnek rosz gazdája.És oh szégyen! roszra, jóraMég szavazni jár dobszóra.Ura s rabja millióknakKik gyülölnek és dacolnak;Zsarnok, szolga egy
Költő vagyok s magyar.Kimondom, fönnen érzem énHisz nemzetemre vallDalom, hatalmas zengzetén.Kitárom én szívemnekDúsgazdag életét,És dús szívemből áradA szép magyar beszéd.Költő vagyok: ki több?Van-e, ki jobban, szebben él?Ó, van-e szédítőbbGyönyör
Már mi nálunk verbuválnak kötéllel,Megfogják a szegény legényt erővel,Hátra kötik a két kezét kötéllel,Úgy kisérik be Kassára fegyverrel.A gazdagnak öt, hat fiát nem bántják,A szegénynek, ha egy is van, elfogják.Utána megy apja, anyja
Magyarság, fajtám, lettem volna én isBátor Botondod, bárdos és csatás,Bizánc portáját vágtam volna én is,Szerettelek, tán jobban soha más.Szenvedtem érted és vérzettem értedBelül, - a seb fájóbb, ha vér se jő, -De jaj, már engem elfáradt
Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom,Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje,vagy legyél csak gyom.Nézd a tarackot,nem árthat annak se aszály, se árvíz, se fagy, se tűz,hiába perzselik azt fönt, s hiába vagdalják alant.Tavasszal nem
A nyúgodalomnak útjánMég nem is messze mentünk;A borzasztó csata utánMég csak alig pihentünk;A hadra feszült ereinkMég jól se lankadtak;Tüzünktől felforrt véreinkMég el se csillapodtak:Mégis mely gyenge mozgások,Melyek bennem pezsegnek.Egy harc után
Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.Világok pusztulásánŐsi vad, kit rettenetŰz, érkeztem meg hozzádS várok riadtan veled.Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.Nem tudom
Szatír, ki bennem élsz, a hellén tavaszokbólLelkembe szállt szatír, pogány, vidám dalos,Mért vagy ma bánatos? Mert oda már az ókorS a mosolygós borág bús dértől harmatos?Talán azért borús nyílt homlokod nagy íve,Mert görög nap derűt nem csókol rá
Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét,akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség,aki a mezők mellett, ha sétálgattunk hárman,vidáman s komolyan lépett a könnyü sárban,aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni,azt a szép, régi asszonyt
A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.
Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik. Némely ember igen kevéssel beéri, mikor pl. éjszakákon át füstös szobában kártyázik. Mégsem élhet nélküle.
Hogy milyen és mennyi zenét
Lelőhely:
Egykor Bereg megye, ma Ukrajna Szvaljava, a Latorca folyó völgyében. Ez az ősi útvonal, amely a Kárpátok legfontosabb átjáróját, a Vereckei hágót Munkáccsal, Beregszásszal, Ungvárral összeköti.
Meglelése:
1870.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember egy reggel két tehenével elindult a földjére szántani. Amint az erdő mellett megyen, egyszer csak hall valami bömbölést és makogást.
Festetics Kristóf 1739-ben vásárolta meg a keszthelyi birtokot, amelyen egy romos várkastély es egy régi templom állt. A leromlott állagú épületek elbontása után a családfő egy barok stílusban tervezett, tágas kerttel rendelkező kastélyt álmodott
Világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya.
A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk. Vadászati jelentősége a XVIII. századtól
Õsi magyar parlagi juh. A kos és az anya is dugóhúzószerûen csavarodott, V-alakú szarvat visel. Gyapjútermelõ képessége és tejelékenysége egyaránt jó. Bundája tincsekbõl áll, a tincsek hossza 25-30 cm. Edzett, ellenálló, igénytelen fajta.
A pofa és
A cikta az egyik legritkább juhfajta a világon, egyike védett háziállatainknak.
A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be.
A cikta tolna-baranyai sváb juh néven túlélte a divat és a
Származási hely: Magyarország, Kiskunfélegyháza
A küllem főbb jellemzői: Közepes nagyságú,mérsékelten emelt mellű, sima fejű, szívhátú rajzú, élénk vérmérsékletű keringő fajta.
Fej: Mérsékelten nyújtott. A domborodó és enyhén húzott homlok
A töröksíp a 17–18. századi Magyarországon használt kettős nádnyelves fúvós hangszer. A kuruc korban és később tábori, ceremoniális hangszerként, nagydobbal együtt tánckísérő, szórakoztatózenei hangszerként is használták. Írásos emlékekben a
Ez a legegyszerűbb fúvós hangszer. A két hüvelykujjat bicskaszerűen összehajtott, szögletesre faragott fadarabb, a fűszálat a fa anyagából kihasított egy vagy két rezgő nyelvecske helyettesítette.A játékos a szájharmónikához hasanló módon szortotta
A magyar népmese olyan kincs múltunk keresésében, amelyet a mai napig nem aknáztunk ki. Gazdagsága, sokfélesége a világon egyedülálló. Tulajdonsága, hogy teljes tisztaságában tükrözi az ősi tudás áthagyományozott egyetemességét. A nép sokkal
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence.
Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgõ, de igazán õsszel él. Az érõ szõlõ üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a
Az aradi Szabadság-szobor teljes egészében közadakozásból összegyűlt pénzből készült. Az állam egyetlen forinttal sem járult hozzá. A szobor talpazatán az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett 13 tábornok bronz domborművét helyezték el. A szobor
Vármegye:Baranya
Ország :Magyarország
A várat, várhelyként először Gerecze Péter említette meg a Magyarország műemlékei II. kötet 131. oldalán (A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Összeállította: Gerecze Péter. Bp.,1906. 131.
A mese nem valóság, hanem a valóság lényegének megragadása. A mesék azért jöttek létre, hogy segítsenek az embereknek élni, mintát szolgáltassanak az élet eseményeihez, a világ megértéséhez, és ahhoz, hogy emberként megtalálják helyüket a világban.
A Világgá megyek játék alkotója - Farkas L. Rozália - egy népmese múzeumnak is a megálmodója. Alapítványt hozott létre tervének megvalósításához. Az épületegyüttes tervezője Makovecz Imre.
A kezdeményezők terveikről ekképpen vallanak:
„Senki számára
Az _ G szógyök szóbokrát tanulmányozva rájövünk, hogy az ÉG (IG) - IGE - IGAZ szavak ugyanarról szólnak: a kinyilatkoztatott ISTEN-i alapigazságról.
Igének nevezik a varrottas keresztszemeit , de a rovásírás i betűjét is kereszttel jelölik. Így
A lassú magyaros a gyimesi csángók sajátos páros tánca. Legközelebbi rokonának csak a Görgény-völgyi románok "impiedicata" (akasztós) nevű tánca tűnik, amely ott a lassú vonulós forgós táncot követő zárt összefogódzású, kissé gyorsabb páros tánc. A
A sárközi karikázó a magyar nyelvterület egyik leggazdagabb, legszínesebb énekes körtánc típusa. Gazdagsága a táncrészek nagyobb számának, az egyes részek egymástól elütő metrikai, ritmikai, tempó- és dallambeli, valamint a mozgáskészlet
Hajdan néhány ódon épület alkotta Besztercebánya (Banská Bystrica) várát, mely Közép-Szlovákia legnagyobb városának egyik fő látványossága. Feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt.
A vár
A Bükk északi lejtői alatt elterülő Diósgyőrt Anonymus - III. Béla király jegyzője - említette először. Az egykori mocsaras környezetből kiemelkedő sziklanyúlványon épülhetett az a földvár, amely a névtelen krónikás szerint Böngér fia, Bors
Appony várának romjai a Nyitra folyó völgyére néző Tribecs hegység egyik, 333 méter magas nyúlványát koronázzák. Valamikor az 1300-as esztendő előtt, a királyi adományként kapott földbirtokon, egy védelemre alkalmas ponton építette fel a Csák
Hazánk nagy történelmi múltra visszatekintő kisvárosát Magyarország nyugati határvidékén, az Alpokalja lábánál kereshetjük fel. A vár a fallal körülvett óváros területén helyezkedik el.
Árpád-házi II. Géza király adományozta a vidéket a németajkú
A nyugati határvidéken, a Fertő-tó, a Duna és mellékfolyói által szabdalt mocsaras területeken a honfoglalást követően épült fel Moson vára, amely viharos évszázadokat élt át. Moson korai erődítményét a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony
Az általános vélekedés szerint középkori várainkat meredek sziklaszirtek tetejére, vaskos kőfalakkal megalkotva emeltették a nagyhatalmú földesurak. Ez az állítás a hegyes-dombos vidékeken valóban megállja a helyét, de vajon hogyan cselekedhettek
A honfoglalás után a Bakony, mint a honfoglaló nemzetségek által megszállatlanul hagyott terület, királyi birtok lett. Ennek igazgatására szervezte szent István király a lakatlan, vagy gyéren lakott erdővidékekhez hasonlóan, a bakonyi
A Dunántúlon található várak közül jelentőségében kiemelkedik a Bakony törésvonalánál, a mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt sziklagerincet ékesítő Veszprém vára.
A 13. század végén a veszprémi püspökség sokat szenvedett a
(Budapest, 1882. szeptember 22. – Budapest, 1970. február 11.) zeneszerző, karmester.
Budapesten született 1882-ben, Ábrányi Emil költő és Wein Margit énekesnő fiaként.
(Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) író, földrajztudós, tanár, az MTA tagja.Cholnoky Viktor (magyar író, újságíró, műfordító) öccse és Cholnoky László (író) bátyja volt. Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte. Érdeklődése
(1887, Kiskunfélegyháza - 1976, Debrecen)
Festő, Munkácsy- (1960) és Kossuth-díjas (1961), érdemes művész (1964), kiváló művész (1971). A Mintarajziskolában tanult 1904-1909 között, majd Münchenben Hollósy Simon növendéke
(1877, Budapest - 1956, Budapest)
festő, grafikus
Kádár Béla a budapesti Iparrajziskolában kezdte meg tanulmányait, majd az 1902–1903-as tanévben Balló Ede tanítványaként a Mintarajztanoda hallgatója volt. A következő
(1880, Békéscsaba - 1955, Budapest)
Festő. Tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte, Budapesten, majd Koszta Józsefnél és Nagybányán tanult. Párizsban egy ideig a Julian Akadémiára járt, ahol
1948-ban születtem Budapesten.
Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat az Apáczai Csere János gyakorló iskolában végeztem. Itt Sárkány Lóránd grafikus művész volt a rajztanárom és később sok éven keresztül
Néhány szó a művészről
1960-ban születtem Budapesten. A rajzolás és festészet iránt már gyermekkoromban érdeklődtem, de képességeimet nem fejlesztettem tovább. A középiskola után az egészségügy területén helyezkedtem el, ahol
festő
Szombathely, 1880 - 1944
1912-1914-ig Hollósy Simonnál, majd Heimann Oszkárnál tanult Münchenben. Ezután Párizsban, a Julian Akadémián Képezte magát. 1918-tól Budapesten élt. Festészetére jellemző volt a naturalizmus, melyet egyéni
A festészet iránti vonzalmam már igen korán megmutatkozott. Műveimre egyáltalán nem jellemző a sablonosság, több alkotói témát foglal magába, például: csendélet, tájkép, akt, állatábrázolás, vagy
Budapesten, ebben a gyönyörű városban születtem és itt is élek azóta, kivéve pár évet, amelyet Belgiumban töltöttem. A művészetet mindig is szerettem, főleg a festészetet és Belgiumban, ebben a pici országban, amely háromszor belefér Magyarországba
1968 telén születtem a királynék városában, Mikulás napján a Nyilas jegyében. 1980 óta érdekel a festészet és a rajzolás. 1984-ben pályázat útján az országból ketten egy kis hölggyel kijutottunk Bulgáriába egy nemzetközi fesztiválra, ahol az elsõ
1929. szeptember 22. Budapest-1987. április 11. Budapest
Díjai:
Jászai Mari-díj 1960
Érdemes művész 1968
Kiváló művész 1973
Kossuth-díj 1975
Életrajza:
1952 Színház- és Filmművészeti Főiskola - diploma
1952 -1964 Madách Színház
1964
1907. július 26. Nagykónyi-1969. március 9. Budapest
Kitüntetései:
Érdemes Művész 1963.
Édesapja csordásfiúból lett bognár fia, afféle vándorkereskedő, édesanyja Bucski Alojzia a somogyszili hentes leánya volt, házasságukkor berendezett
1935 . április 27. Szentes-1984 . október 21. Budapest
Kitüntetései:
Jászai-díj - 1970,
Érdemes művész - 1975,
Kiváló művész - 1984,
Kossuth-díj - 1990. (posztumusz)
Aznap, amikor a bába Szentes egyik városszéli parasztházában a világra
1927. június 10. Budapest-1985. december 30. Budapest
Édesanyja, Fleischmann Margit, jómódú pozsonyi kereskedőcsalád gyermeke és édesapja, Márkus Endre, egy bankárcsalád legifjabb tagja, akik Budapesten ismerkedtek meg. Házasságukat követően, a
1979-ben születtem Debrecenben. Képeimet olajfestékkel készítem, általában vászonra és farostlemezre.. Nagyon szeretem a természetet, ezért legtöbbször tájképeket festek, ritkábban csendéletet. Nem jártam képzőművészeti iskolába, édesapám
1964 benn született Gyergyószentmiklóson Erdélyben. 10 éves korában balesetből kifolyólag elvesztette a jobb kezét. Iskoláit Gyergyóremetén, Maroshévizen végezte. Autodidakta ként 1985-ben kezdett el festeni fa, és linómetszeteket készteni majd
Képeimen keresztül szeretném Veled megosztani néhány maradandó és szép élmenyemet, melyeket kirándulásaim, túráim során szereztem. Közel 30 éve madarászom, ezért az ilyen témájú képen vannak túlsúlyban.
Remélem, fotóimmal sikerül némi színt
Jelenleg Tolnán élek.
Tanult szakmám szerint szobafestő- és mázoló vagyok. A festészettel 1995-ben kezdtem foglalkozni. Főleg tájképeket festek, mert nagyon szeretem a természetet és a vizet. Először csk télen, szabadidőmben festegettem majd egyre
Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát.E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd.
Amelyik nemzet fölényben akar lenni más nemzetek fölött: hóhérrá, vagy bohóccá válik.
Nemzetük életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják.
Ha valaki ,,a tudomány és művészet pártfogója”, ez majdnem oly nevetséges, mintha egy vallásos emberre azt mondanák: ,,az Isten pártfogója”. Ahogy Isten nem függ attól, hogy hisznek-e benne, éppúgy a tudományt és művészetet sem érinti, hogy
Mért van a gyógyszertár bejáratán kígyó? Helyébe-festhetne a mai ember néhány jókedvű kismalacot, amint majdnem megpukkadnak az egészségtől.
Mért van a bíráskodás széke fölött bekötött-szemű istenasszony? Leszedhetné a mai ember az istennő szeméről
Az egyéni-embernek az élvezet, a haszon látszik legkellőbbnek; nem különbözteti meg az élvezetest a jótól, a hasznot a céltól. Még az emberiség sorsának javítását is úgy képzeli, mint mennél több embernek mennél kellemesebb állapotba helyezését. S
Erény mindaz, mely az örök mértékkel megegyezik s a teljesség felé emel; bűn mindaz, mely az örök mértékkel szembeszegül s a teljességtől távolít.
Aki a teljességet eléri, az örök mértékkel azonosul: nincs erénye és nincs bűne többé; ahogy a tűznek
Az igazi élmény az ember számára tehát elsõrendûen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtetõ, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a
S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem könnyû ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj
Akárhová menekülsz, munkába, szerepbe vagy magatartásba, az emberek nem engednek el, utánad nyúlnak, megkövetelik, hogy részt vegyél mozgalmaikban, megosszad gondjaikat, terveiket és reménységeiket, kabátod szárnyát rángatják, s megtámadnak és
A legnagyobb hõsiesség, megmaradni munkád mellett, akármit szól is ahhoz a világ. S ennél is igazibb hõsiesség, megsemmisíteni munkádat, ha úgy érzed, nem tudtad tökéletesen megcsinálni azt, amire önmagaddal szerzõdtél. Élj a két szándék között, ne
Egy napon megszólal egy hang. Éppen foglalkozol valamivel, vagy foglalkoztat valami: feladatkör, melyrõl azt hiszed, hogy elsõrendûen fontos és csak reád tartozik, csak a te dolgod. Már fölkészültél e feladatra, buzgón végzed munkád. S egyszerre
Bizonyosan nem véletlen, hogy a második világháború leghatékonyabb fegyvere a repülõgép volt – az a fegyver, mely függõlegesen támad. Mert az emberiség összes eddigi háborúi vízszintes vonalban következtek be és zajlottak le. Ezt a háborút az a
A nikotin az újkori élet egyik legnagyobb ajándéka és legnagyobb csapása: az ördög találta fel, az unalom ellen, s az ember nem tehet semmit ellene, amíg unalom van a földön. Erõs érméreg ez, s butít is. Valahányszor sokat cigarettáztam egy napon
Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsõfoka. Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen
Mint a máglyán, úgy kell égni. Mint aki tudja, hogy valamiért égetik el, s nem tehet, nem is akar tenni semmit ez ellen. Nem elég megismerni az igazságot, nem elég megszövegezni, nem elég bátran kimondani: égni is kell érette, elégni, az élet
Bárkivel állasz is szemközt, tudjad, hogy csak ember, akinek a nagyságra egyetlen jogcíme van: az igazságosság.
Mindegy, mit mond, mit tud, mi a rangja? Csak akkor van joga ahhoz, hogy embernek tartsad, ha legyõzi önmagában a hiúságot, a vágyakat, a
Érzékelő-logikai introvertált (irracionális)Jól megcsinálni jobb, mint jól mondani— Benjamin Franklin.Jean Gabin – Francia színész.1. Egy jéghegy az óceánon. Önfejű, visszahúzódó, majdnem mindig hideg és titokzatos. Mozdulatai csendesek, pontosak és
Ne hidd, hogy a kígyó csábította Ádámot és Évát a Tudás Fájának gyümölcséhez. A falánkság hajtotta oda őket, a kíváncsiság, a mértéktelenség, a nagyravágyás. Az elégedetlenség. Még több kellett, ez volt az egész.
És azt se hidd, hogy kardos
Az "értelmező szótár" fogalmához tartozik, hogy a szók érteményét minél szabatosabban körülirva meghatározza. E végre mindenek előtt a nyelv belső forrásait, nevezetesen a szók mind mai, mind ószerű vagy elavúlt, mind országos és tájbeli, mind
A hasonlításnak különös segédforrásai a táj- és elavult szók. Amazok csak bizonyos tájakon divatoznak s a deréknyelvben szokatlanok, és pedig 1) melyek tudtunkra bizonyos tájnak saját képezményei, mennyiben egyes vidéknek különös tapasztalati
Az t közös hangzó, melyet mind a vastag mind a vékonyhangu gyökök és törziek; valamint az i-hangzóju ragok és képzők mindenféle szóhoz járulnak u. m. :tg: ház-ig, kút-ig, kert-ig, tölt-ig,int: alkalmaa-int, meg-int, képes-int,i (1) : ház-i, kút-i
Mindenek előtt jellemző sajátsága nyelvünknek, hogy a mássalhangzók nehézkes öszvetorlódásátnem tűri, s hogy két mássalhangzóval kezdődő gyökszója, néhány természeti hangutánzót pl. trüsz,trücsök kivéve, alig van, s hogy önhangzója ragozáskor
1) Midőn egy vagy több mássalhangzó eredeti helyét megváltoztatja, mint: parányi,aprányi; czómb, boncz; elme, érnie; ereszt v. eresz (héj), észter; f értény, fétréng; kertécz, ketrécz ;fekete, f eteké; gyarapodik, gyaporodik; kebel, keleb; kölöncz
1) Midőn az elülálló önhangzó változik, s az alapfogalomnak másmás árnyalatát vagy nemét fejezi ki, pl.mint a metszésre, hasításra vonatkozó szócsalád r alaphangú gyöke: ar, arat, árt,ártány (= herélt kan), or, ort, orló, ortovány (fordítva ró): ir
Mindenre tudok magyarázatot találni, legfeljebb nem stimmel. A bánatomat italba akartam fojtani, de tud úszni az a bestia. A sportot sose késő elkezdeni, úgyhogy én még várok Csak az a nő foglalt, akin fekszenek.
EGYENES DERÉKKAL…
Egyenes derékkal büszkén menj mindig előre,
Múlt hibáiból okulva gondolj a jövőre,
Ne tántorítson el a célodtól soha senki,
Ha becsületes tiszta Ember akarsz maradni!
Zirc. 2007. 10. 25
Debreceni Zoltán: Szűz hó roppan...A téli erdő sűrűjében lépkedek.Már egyedül megyek,nem fogod a kezem.Lábam alatt szűz hó roppan,Kedvesem de sokat jártam itt veled.A zimankót lassan a kikelet váltja,majd meleg nyár
ANYÁK NAPJÁN
Nem éneklek ma virágos fákat,
Susogó szélben tarka réteket –
Fogadd el ma gyermeki hálámat,
Édesanyám köszöntlek Tégedet.
Megköszönöm Neked az életet,
Hadd csókoljam jó Anyám kezedet.
Az életet mely
Te mellettedteve lettem,úgy nevettem.
Te meg perszekinevetted,hogy teve lettem.
Ekkor, nekemkicsordulta teve nedvem.
Azt kérdezed,legelőszörmit nevettem?
Azt nevettem,hogy a nevetéstőlTeve lettem.
Cigándi cigányok keservei. 2013-03-04 napi Népszabadságba olvastam a cikket amit önök elé tárok. Össze szorult torokkal olvastam,hogy az amúgy is nélkülöző romáktól a rendőrök Cigánd településen jogosan vagy jogtalanul büntetés révén elveszik a
Egy újabb, 16 éves korában írt verse Édesapámnak.
MEGSZÁLLT FÖLDÖN
A nyitrai uccán
Setét késő este
Alakok sietnek
Kezök láncra verve
Nagy bünt követtek el
Szomoruan mennek
Nagy bünt követtek el
Himnuszt
A KEREK ÉVFORDULÓ
IS MINDIG SZÉP…
Edina lányom Születésnapjára.
A kerek évforduló is mindig szép,
Mert tovább folytatódik az - az élet,
Amikor a múltad már csak emlékkép,
De jövő továbbviszi az emléket.
Így vagy
FORTUNA BŐSÉGSZARUJA…
Fortuna bőségszaruja oly hamis,
Hiszen nem jó mércével osztogatja
A benne lévőt, mert sokszor oda is
Önt elég sokat, ahol csókos gazda
Uralja a terepet. Nemtelenül
Elnyerve minden oly
KINYÍLT A MÁSIK
FAJTA ORCHIDEA…
Kinyílt a másik fajta Orchidea
Szobánkban, amelyet már régen vártunk.
Ennek már intenzívebb az illata,
Melyet mindennap örömmel szaglászunk.
Először mutatták meg szépségeit
A várva –
Csipes Ferenc 