A cikta az egyik legritkább juhfajta a világon, egyike védett háziállatainknak.
A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be.
A cikta tolna-baranyai sváb juh néven túlélte a divat és a politika hullámait, és megőrződött a jövő számára.
A lovaskultúrák vallása három meghatározó értékrendere épült:
az istenfogalomra
világfa jelrendszerére
a táltos kapcsolatteremtő képességeire.
A világmindenséget három részre osztották fel: égi, földi és földalatti világra, amelyeket a világfa kötött össze.
Mottó: „A múlt megismerését tovább nem halaszthatjuk,
ha a jövőt nem akarjuk elveszíteni” /Pásztori-Kupán István/
A kereszt, mint a keresztyénség szimbóluma már Constantinus császár idejében elterjedt az egész keresztyén világban.
A talpcsöves kerámia ugyanolyan fontos eleme az ősi kárpát-medencei kultúrának, mint az arcos edény. Legelőször a Körös kultúra területén jelent meg, de szinte ezzel egyidőben elterjedt a ma már vitathatatlanul „hazai” eredetűnek tartott Vonaldíszes kultúra egész területén is.
A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor a mai szlovéniai Lipicán Habsburg Károly főherceg ménest alapított. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat kitenyészteni. A fajta ősei között vannak kemény természetű hegyi lovak és spanyol-nápolyi mének is.
A töröksíp a 17–18. századi Magyarországon használt kettős nádnyelves fúvós hangszer. A kuruc korban és később tábori, ceremoniális hangszerként, nagydobbal együtt tánckísérő, szórakoztatózenei hangszerként is használták. Írásos emlékekben a töröksíp név mellett gyakran szerepel tárogató, tárogató síp néven.
Származási hely: Budapest és környéke. Az osztrák ó-típusú keringő bíbic rajzváltozatának, a mai bécsi bíbicnek magyar ízlés szerint tenyésztett változata, mely ősi típusát a bécsivel megegyezően megtartva attól legkevésbé különbözik.
A küllem főbb jellemzői: Erőteljes testfelépítésű, közepes testnagyságú, alacsony állású röpgalamb.
A Balaton egy tenger nélküli ország örök nosztalgiája a nyilt víztükör iránt. Magyar tengernek hívjuk, pedig át lehet úszni egyik partjáról a másikra. Szeretjük kicsinységében is, népdalok, mondák szólnak róla, mindig változó arcát költők örökítették meg, festők álmodták vászonra.
Valójában a Balaton nem is olyan kicsi, felszíne majd 600 km2, Közép-Európa legnagyobb tava.
A legjobb tojóképességű változatnak tekintették. Mivel fehér színű tollazatával jobban elviselte a tűző napot, elsősorban az Alföldön és a Duna-Tisza közén kedvelték. Ma génbanki állománya található Gödöllőn és Keszthelyen.A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. A kakasok tollazata szintén egyszínű fehér, idősebb korban enyhén sárgás árnyalatba hajló lehet.
A magyarság egy olyan szétesett Európába érkezett, amelyben csak a görögöknek, a rómaiaknak (és az etruszkoknak) volt írása. Őseink a Kárpát-medencébe minden európai írásrendszertől különböző olyan sajátos írásrendszert hoztak be, amellyel ma is 2600 éves belső-ázsiai szövegeket el tudunk olvasni.
