Luigi Ferdinando Marsigli olasz hadmérnökről 1690-ben ezt írták:
„A szittya néptörzstől lakott Székelyföldön tanulmányozta és megfigyelte e nép nyelvét s kutatásai közben olyan fát talált, a mely ezen föld első keresztényeinek ünnepeinek naptárát tartalmazza.”
Ugyanis ebben az évben talált rá ez a tudós ember arra a botnaptárra, ami korábban a templomban volt használatos.
Hagyományos magyar fogatló. A nóniusz lófajtát 160 éve tenyésztették ki az 1785-ben alapított Mező-hegyesi Ménesben. Ez a magyar lófajta megjele-nésében egyedülálló a világon. Nehéz tüzérhámos lónak tenyésztették, aminek a legnehezebb viszonyok között is helyt kellett állni. Így alakult ki ez a nagy testtömegű, szilárd szervezetű, feltétlen munkakészségű fogatló.
A jáki apátsági templom Magyarország legszebb, épségben megmaradt román kori épitészeti emléke. Szombathelytől délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében egy domb tetejére építették. Helyét olyan mesteri érzékkel jelölték ki, hogy zömök tornyai messziről látszanak, az apátság mégis tökéletesen illeszkedik környezetébe, szinte szerves részévé válik a dunántúli tájnak.
Kép:Ácsolt láda Szászhalom (v. Nagyküküllő m.) XIV–XV. sz. Néprajzi Múzeum, Budapest
A szuszék a legrégibb tárolásra használt bútorunk itt, a Kárpát-medencében. A néprajzkutatók szerint őse már az ókori közel-keleti civilizációkban kialakult.
Miben különbözik a szuszék a tulipános ládától?
Gyakran keverik össze manapság őket, pedig nagyon más a kettő.
A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető, s először a Dunántúlra volt jellemző.
A gyimesi racka juh a hegyvidéki racka juhok legtipikusabb képviselője. Erdélyben alakult ki a középkor végén, elsősorban székelyek és csángók tenyésztették. Régebbi leírásokban említik székácsmenti, korponai, háromszéki juhként is. Fajtatisztán ma már csak a havasi legelőkön található meg, innen került hazánkba az utóbbi húsz évben a ma mintegy 2000 egyedből álló populáció magja.
A magyarság lovas nemzet: lovas népként érkeztünk a Kárpát-medencébe, lovas harcomorunkkal riogattuk a korai középkor Európáját, lovas seregekkel vettük fel a harcot a tatár, a török ellen. A Habsburg monarchia nevezetes huszárjai magyarok voltak, a XIX. századi nemzeti megújulás alappillére volt a lónemesítés és a lóversenyzés erősítése. Ezt az évezredes hagyományt csupán a XX.
Európa legnagyobb zsinagógája Budapest egykori zsidónegyedében áll. A historizmus képviselőjeként számon tartott Ludwig Förster osztrák építész (az ő nevéhez fűződik a bécsi nagyzsinagóga is) egy mór stílusú épületet tervezett, amelynek belső terét a Vigadó építésze, Feszi Frigyes vetette papírra.
Az építkezés 1854-ben kezdõdött meg, a zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859.
Lelőhely:
Več, jelenleg Szlovákia. A község határában fekvő Lecsekocsmával szembeni homokdomb.
Meglelése:
1897 őszén szőlőaláforgatás során találták a gazdag honfoglalási temetőt. A leletek jelentős része elveszett, csak néhányat sikerült megmentenie Szendrei Jánosnak. A következő esztendőben feltárt sírokról nem készült feljegyzés. Bodrogvécs határában az egyik leggazdagabb X.
Debreceni mézeskalács
(mézeskalács: ajándék jellegű tartós, lisztes édesség)
A mézeskalács története
A mézeskalács számtalan formában és méretben készül pirosra festett, írókázással díszített, omlós, mézet tartalmazó tésztájú, ehető, dekoratív ajándéktárgy. Vásárfia, búcsúfia rangos népművészeti hagyományokkal.
