Kertész Imre a Nobel-díjat 2002-ben nyerte el: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője és zongoraművésze volt. Műveinek az adott sajátos jelleget, hogy felhasználta a népzenei hagyomány elemeit, a maga gyűjtötte népdalok motívumait. Számtalan zenemű mellett olyan zseniális szimpadi alkotásokat köszönhetünk neki, mint A kékszakállú herceg vára vagy A fábol faragott királyfi.
Csontváry Kosztka Tivadar a magyar festészet egyik kiemelkedő, tragikus sorsú kéviselője, akinek alkotásait kortársai nem értették meg. Nem tartozott egyik irányzathoz sem, magát a "Napút festők" közé sorolta. Irasai különös, egyéni viágnézetről tanúskodnak, amelyben elmeállapotának romlásával párhuzamosan egyre kevésbé választható szét a zsenialitás és az őrület.
A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség.
Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós művei, és főleg zenepedagógiai munkái miatt a komolyzene egyik legjelentősebb alakja. A rola elnevezet ún. Kodály-módszerrel tanítják a világ számos országában zenére a gyermekeket. Eszerint a zenei oktatás alapja az ének, a szocializáció és a kottaolvasás, amit már ovodás korban el kell kezdeni.
Az 1811-ben, Doborjánban született Liszt Ferenc egyszerre volt virtuóz zongoraművész, legendás zeneszerző és nagyszerű zenepedagógus. Csodagyerekként került Bécsbe, 11 évesen már komponált, ragyogó tehetségével elkápráztatta környezetét. Később családjával Párizsba költözött, ahol a gyerekzsenit új Mozartként méltatták a korabeli újságok.
"Ha akarnám, se lehetnék más, mint magyar, keresztény, polgár és európai" - az elöző század egyik legnagyobb írója.Márai Sándor Kassán, 1900. április 11-én látta meg a napvilágot egy szász polgárcsalád első gyermekeként.
Munkácsy Mihály, a "romantikus realizmus" mestere, Lieb Mihályként szerepelt az anyakönyvben, bajor eredetű családnevét csak 1866-ban, 22 évesen cserélte le a közismertté lett másikra (amelyet szülővárosáról választott).
