A bika hangja hasonlít a köcsögdudáéra, de valamivel mélyebb. Egy változatát burogó néven ismerünk. A bika teste rendszerint favödörből vagy fahordóból, ritkábban bádogvödörből készült. A vödör nyílására marhabört feszítettek. ( A bőrt előbb szőrtelenítették és kikészítették.) A feszes bőr közepébe nyílást vágtak, és egy nyaláb lószört fűztek át rajta.
dörzsöléssel megszólaltatott membranofon hangszer. Cserépfazék (köcsög) – ritkábban egyéb edény – száját disznóhólyagból vagy vékony bőrből készült membránnal kötik be. A membrán közepéhez 1–2 arasznyi hosszúságú nádcsövet rögzítenek. A nádat nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölik. A membrán átveszi és továbbítja a rezgést: morgó hang keletkezik.
A sámándob az egyik legfontosabb kelléke volt a szellemvilágokba való utazásnak, emiatt sok helyütt a sámán lovának is nevezték. A ritmikus dobszó hipnotikus ritmusa segítette a sámánt annak a tudatállapotnak a kialakulásában, amely a gyógyításhoz, jósláshoz elengedhetetlen volt.
A trapéz formájú, faverőkkel megszólaltatott cimbalom történetét hosszú ideig nem lehetett szétválasztani a hasonló, szintén keleti eredetű, ujjakkal vagy pengetővel megszólaltatott pszaltériumétól. Egy 1543-ben Izabella királynő udvarából Bécsbe küldött levél arról tanúskodik, hogy az "egyiptomi hegedősök"-nek nevezett cimbalmosok hangszerüket "...
A citera magyar népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú hasáb formájú.A citerafélék családjába tartozó hangszerek a világ szinte minden táján megtalálhatóak, gyakran egymástól nagymértékben eltérő méretű és formájú hangszerek tartoznak ide.
Népzenénkben talán ez a legnépszerűbb hangszer. Neve a moldavai cságó népszokást jelentő "hejgetés" szóból származik.Kezdetben a szögletes vagy teknőszerű testű hegedűt egy darab fából faragták ki. A Kuruc vitézek táncát is ilyen hangszerrel kisérték. A népi hegedűjáték a hegedűlés korábbi technikáját őrzi.
A hangszer neve először személynevek formájában jelent meg nyelvünkben.A koboz jávorfa szelvényekből épített körte alakú hangszer. A fenyőből készjtett tetőn több apró lyuk van. A húrok alá vékony keményfa lapok vagy bőrcsikot ragasztottak, hogy játék közben a pengetővel ne sértsék meg a puhafából készült tetőt.
Nádi hegedű: ciroknádból vagy kukoricaszárból készülő, hegedűalakra formált → hangadó játékszer. Készítéséhez két darab kétízes szárdarab szükséges; egyikből készül a hegedűtest, másikból a vonó. Mindkét darab egyik felét úgy alakítják, hogy a vonó, ill. a hegedű húrjai megmaradjanak. A húrokat pecekkel feszítik ki.
A délszlávok közvetítésével került Magyarországra. Kezdetben mint énekkísérő hangszert használtak.A prímtambura alakja egy félbe hasított lopótökhöz hasonlított. Rendszerint a hangszer testét, nyakkal és fejjel együtt egy darab jávor- vagy valamilyen gyümölcsfából faragták ki. A tetőt sűrű szálú fenyőből készítették.
A tekerőlant (tekerő, nyenyere, nyekerő, szentlélekmuzsika, kolduslant, forgólant) olyan vonós hangszer, melynek dallamhúrját és kísérőhúrjait a játékos a begyantázott fakorongot forgatva egyidejűleg hozza rezgésbe, miközben másik kezével a billentyűket benyomva, az érintőket („kottákat”) nyomva a húrra – annak hosszát, és ezzel hangmagasságát változtatva – játssza a dallamot.
