(Olvasmány II., Pap Gábor előadásából, 1. rész)
A magyar közjog a maga nemében egyedi a világon, ezért nem értik meg azok, akik előtt ez ismeretlen. A római jog tanítása széleskörűen elterjedt, de a magyar jogot nem tanítják - mintha egyáltalán nem is létezne. Említik ugyan, de önálló méltatása elmarad, s főképpen az erényeit nem ismertetik.
Hiába hívják száz éve „ember, ne mérgelődj”-nek a játékot, azóta is sok játékos mérgét okozta. Nem is lehet másképp, mikor a játék szabálya szerint „természetes” úgy jutni előre és nyerni, hogy irgalmatlanul kiütöd társaid bármely útban álló bábját. Jóérzésű embernek a megsemmisítés eszközével nyerni nem lehet öröm. Még akkor sem, ha azzal vigasztalódik, hogy ez „csak” egy játék.
A Maros megyei Nyárádtőn nagyon hiányzott a bölcs és igazságos vezetői döntés, mikor a nagyobbik vallási közösség elhatározza, hogy bekebelezi és felszámolja a kisebbik közösség templomát.
Az erőszakos szellemi-lelki-fizikai megsemmisítés a külső szemlélő számára is elszomorító, még inkább fájdalmas azoknak, akik ezt közvetlenül megszenvedik.
Romulus és Remus az egyik mitikus történet szerint Róma városának alapítói, Rhea Silvia hercegnő és Mars, a háború istenének ikerfiai. A legenda, valamint Plutarkhosz és Livius szerint is Romulus volt Róma első királya. (Ismert egy másik legenda is, mely szerint Aeneas alapította Rómát.
Miért ölte meg Káin Ábelt? Mi az, ami az ő számára is igazolhatott egy ilyen súlyos tettet? A Biblia válasza leleplezi a vétkezés irracionális, értelmetlen és méltánytalan voltát: „Mivel az ő cselekedetei gonoszok voltak, a testvérééi pedig igazak.” (1Ján 3,12) Azaz nincs válasz, nincs logikus magyarázat. A rossz egyszerűen nem tudja elviselni a jó jelenlétét (vö. 2Tim 3,12).
Az előbbiek ellenpéldája az egymás megsemmisítésére törekvő viselkedésmód.
Ebben, az esetben „a küzdelem az egyéni, illetve csoportérdek kíméletlen érvényesítésére irányul. Az erkölcs ebben semmiféle szerepet nem játszik.
Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn, virágról virágra szálldostak, táncoltak, repdestek jókedvükben.
De hirtelen beborult az ég, közeledett a vihar.
- Repüljünk haza - mondta a sárga pillangó, s ijedten pergette szárnyát.
- Minél gyorsabban - mondta a piros is, a fehér is, s elindultak gyors szárnyalással.
A fent bemutatott hagyományosan magyar magatartásformát a gyerekek számára a Hunor és Magyar útján nevű iker-szabályrendszerű társasjáték szándékszik újratanítani. Készítette Hintalan László tanár és Pap Gábor művészettörténész.
„Mit jelent egy társasjáték esetében, hogy „iker-szabályrendszerű”? A hagyományos társasjáték résztvevői egymás ellenében érik el sikereiket.
Székelymuzsnáról felidézünk egy olyan történetet, mely rávilágít arra, hogy két vallási csoport érdekvitája, a bölcs és igazságos vezetői döntés nyomán miként válhatott évszázadokon is átnyúló testvéri viszonyulássá. Ne feledjük, ez olyan időben történik, mikor Európa nyugati részén embermilliókat megnyomorító, éhhalállal is pusztító vallásháborúk dúlnak.
Mezet bég apró, okos szeme katonáira villant. Serege színe-virága állt előtte, vitéz janicsárok és rettenthetetlen szpáhik.
- Az oroszlánt csak az pusztíthatja el - mondta - aki a szívét eltalálja. A magyar hadsereg szíve Hunyadi János. Csak úgy győzhetünk, ha Hunyadit elfogjuk vagy megöljük.
- Úgy legyen! - kiáltották a katonák.
