Hungarikumok

 

Hungarikumok - Magyar kincsek, egyetemes értékek

   

 
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
Jelen kiadványunknak nem célja történelmi kérdések taglalása, mégis fontosnak tartottunk felvillantani néhány olyan jelet, ami arra mutat: ideje komolyan vennünk népünk ma már gyakran más nemzetek fiai által is kutatott őstörténetét. Keressünk és kutassunk!  
A szkítákat mindig a legrégibb népnek tartották
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
Marcus Junianus Justinus történetíró, aki valószínűleg Kr. u. a II., mások szerint a III. vagy IV. században élt, kivonatot készített Trogus Pompejus világtörténetéből. E kivonat azért becses, mert eredetije azóta elveszett. Műve nagy szerepet játszott a középkor megismerésében. Az alábbi részlet a szkítákra vonatkozóan tesz fontos megállapításokat.
 
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
Hasznos adatokat gyűjthetünk össze az ókori íróktól, akiknél már Kr.e. 700-tól találunk közléseket a Kárpát-medence földrajzára és történelmére vonatkozóan. HERODOTOSZ (Kr.e. 484-406), akit a történetírás atyjának is nevezünk írja, hogy Szkítaország legnagyobb folyója az Ister (Duna), az Isterbe folyik a Partisum (Tisza) és az Agathyrosoktól (Erdélyből) a Maris (Maros) folyó.
Kárpát-medencei azonosságunk
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
„Az őstörténethez felhasznált tudományok - a régészet, a nyelvészet, az embertan és az örökléstan - szerint a mai magyar nép és nyelv eredeti, önálló emberi alkotás, a Kárpát-medencében született. Különböző vizsgálatok egybehangzó eredménye szerint bizonyosság e nép és nyelv folytonos jelenléte, élete és működése a Kárpát-medencében és környékén az őskőkor óta.
Európai őstelepes népek
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
A világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóirata, az amerikai Science, 2000. évének novemberi száma egy 17 tagú nemzetközi kutatócsoport által elvégzett, az európai népek humángenetikai kutatásának eredményeit közli. A genetikai vizsgálatsorozat Y-kromoszómás kutatási eredményei szerint: „- A magyar férfiak 60%-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja.
Magyar folytonosság
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
A Kárpát-medencei folytonosságot taglalja a könyv: „Mindannyian mindig is éreztük: itthon vagyunk a Kárpát-medencében, de most már tudhatjuk is, hogy itt élünk a kezdetektől, mert mi idevalósiak vagyunk. Itt születtünk, a sejti férfi tulajdonság-örökítőink szerint már az őskőkorban, s azóta folyton ide kötődünk. Mindez a természettudomány bizonyossága.
Honfoglalás, a magyarok hazatérése
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
Michelangelo Naddeo írja: „A Honfoglalás... a magyarok visszatérése” európai hazájukba című könyvemben mintegy ötven olyan kulturális markert soroltam fel, melyek Közép-Európából Közép-Ázsiába „vándoroltak”, majd visszatértek a magyarokkal a honfoglalás idején.
Magyar őstörténet a hazatérésről
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
A Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) egy eredetileg latin nyelvű krónika, amelyet Terdzsüman Mahmud (Mahmud Tercüman) (1510-1575), I. Szulejmán szultán bajor származású tolmácsa, diplomata 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor mentett meg és fordított le török nyelvre. Több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz volt az eredeti ősgesta.
Az európai civilizáció első leletei a Kárpát-medencében
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
Meglepődve tapasztaljuk a Kárpát-medence, Európa kellős közepének úttörő szerepét az európai civilizációban. 40 000 éves nyelvbedugós furulya Rovásírásos pálcavég, kora i.e.18 000-22 000 év  18 000 éves gravetti nyílhegy A civilizációt forradalmasította a kerék feltalálása. A kerék felhasználásával készült kocsi a Kárpát-medencéből származik.
Korai kereszténység jegyei a Kárpát-medencéből
Útjelzők a magyar történelmi kutatáshoz
A Kárpát-medencei kereszténység jelenlétét igazolják a Krisztus utáni első évezred második feléből származó mellkeresztek sokasága.

346 cikk | 3 / 35 oldal