Articsóka


Articsóka

Kertekben termesztett évelõ növény. Virágzatának húsos fészekpikkelyeit salátának vagy fõzeléknek elkészítve fogyasztják.

Már az ókori Egyiptomban is termesztették több fajtáját, és finomfõzelékként is nagy népszerûség-nek örvendett. Európában elõször Spanyolországban jelent meg a 15. században az arabok által behozott articsóka, majd késõbb innen terjedt el az egész kontinensen, de termesztése elsõsorban a földközi-tengeri országokra jellemzõ. A 16. században potencianövelõ szernek számított. A 18. században felismerték a sárgaságra gyakorolt hatását, a 19. századtól kezdve pedig epebántalmakra adták. A szervezet egészére hatással van, serkenti a vértestképzõdést, finoman stimulálja a szimpatikus idegrendszert, fokozza a vérkeringést, erõsíti az érrendszert. Gyógyászati szempontból hathetes kúrát érdemes tartani. Egyik hatóanyaga, a cinarin a máj regenerálódását segíti elõ. Míg a betanin (a céklában, takarmányrépában, mángoldban jelenlévõ gyógyanyag) segít kioldani a májban található káros anyagokat, a ciarin elõsegíti a hasznos anyagok beépülését a májba. Csökkenti a megemelkedett vérzsírszintet.

A növény leveleibõl készült teát, vagy zöldséglevet epe-, májbajok, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség, vese- és hólyagbántalmak ellen használják. Antibiotikumként is ismert.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. november 29. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 1,712 Kategória: Gyógynövények » Virágok
Előző cikk: Aranyvessző Következő cikk: Babérmeggy (++)


   








Megjegyzések

Páles Éva Judith
szerda, 2014. január 15. 17:01
Nagyon finom elkészítve! ♥



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: