A Jegermeister telán a legkedveltebb "házibulipiák" egyike, így érdemes egy kevest foglalkoznunk a történelmével, ami viszont amilyen régre vezet vissza, annyi titok őrzi.
A vállalkozást Wilhelm Mast alapította Wolfbüttel városkájában 1878-ban. Az ital akkor még név nélkül örvendett népszerűségének. A máig használt receptet csak 1934-ben körmölte le Wilhelm fia Curt, és rá egy évre Jegermeister néven a boltokba is került, és még ebben az évben le is védették a különleges szarvasfejes cimkét is.
Magának a címkének is külön története van. A legenda a hetedik századból származik amikor is Hubertus hercege, felesége halálát követően nekiindult az erdőnek, és a vadászat folyamán, egy fejedelmi szarvasbikára akadt, aminek aggancsai között egy keresztet vélt felfedezni. A látomás gyökerestül megváltoztatta a herceg életét, minden vagyonát a szegényeknek adományozta, majd több kolostort is alapított, és a híres gyomorkeserű feltalálása is az ő nevéhez fűződik. Szent Hubertusként azóta őt tisztelhetjük a vadászok védőszentjeként.
Magáról a Jegermeister receptúrájáról csak annyit tudunk, hogy több mint 56 különféle válogatott fűszert, gyógynövényt és gyömölcsöt tartalmaz, valamint a máig családi kézben lévő vállalat titkos adalékát. Népszerűségét jelzi, hogy a gyárak futószalagjain naponta 370 ezer üveg készül belőle, és kerül európa boltjaiba.
A Jegermeister erős, tiszta, zöldes-sárga színű ital, ízén és illatán érződik a gyógyfüvek harmóniája. Alkoholtartalma amúgy magas, 35%. Sok kedvelt koktél alapja, de magában is szívesen fogyasztja az ember, lehetőleg jéghidegen, étkezés után.
Forrás:
bartender.mindenkilapja.hu
