A honfoglaló magyarok valószínűleg Ázsiából hozták be parlagi tyúkjaink őseit. A magyar parlagi tyúk későbbi alakulásában szerepet játszottak a tatárjárás idején Európába behozott nagyobb testű ázsiai tyúkok, a török hódoltsággal hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok és a nyugatról betelepített lakosság különböző tyúkféleségei.
Magyarországon már jó pár éve divat, és lassan Romániaban is kezd közkedveltté válni a díszmagyar. Konfirmáláskor, ünnepi rendezvényeken, bálokon szívesen viselik, és egyre több menyasszony is szeretne olyan ruhában oltár elé állni, mint egykor a nagymamája.
Az esztergomi bazilika történelmi, vallási és művészeti szempontból is az egyik legjelentősebb épületünk. Itt koronázták meg első királyunkat, Szent Istvánt 1000-1001 fordulóján, aki az akkor még kis templomot érseki rangra emelte, és ezzel bitosította a magyar katolikus egyház önállóságát és függetlenségét.
Az erdélyi kopó régi magyar kutyafajta. Örökségünk része, mint műkincseink, népszokásaink, nemzeti parkjaink. Nem lehet kérdés, hogy meg kell őriznünk minél eredetibb alakjában, ameddig ez még lehetséges.
A kopózás egykori formájában ma már nem létezhet, ahogy az agarászat is csak igen szabályozott keretek között és kizárólag a néphagyományok ápolásának szintjén gyakorolható.
A kutyabarátok táborában világszerte talán a puli a legismertebb magyar kutyafajta.
Ősi változata pásztorkodó elődeinkkel került a Kárpát-medence területére. Eredetét számos kutató vizsgálta. Őseink középkori vándorlásai során, mielőtt elfoglalták az új haza területét, közel száz évet töltöttek a Don és Dnyeper közötti Levédia, majd attól kissé délebbre, Etelköz területén.
Minden kétséget kizáróan az egyik legrégebbi magyar pásztorkutyafajta, amely a népvándorlás során került a Kárpát-medence területére, így hazánkban őshonosnak tekinthető.
A kuvasz nagytestű, 70 cm körüli marmagasságú, erős testfelépítésű fajta, amelyet őseink már a kezdetektől főként állatok őrzésére, másrészt vadászatra tartottak.
A rontás ősidőktől kezdve jelen volt életünkben, bármi hirtelen rossz történt, akár betegség, kár vagy szerelmi bánat, bármi olyan dolog amire nem találtak ésszerű magyarázatot azonnal rontásra gondoltak. Úgy tartották, hogy egy bizonyos személy vagy harmadik személy bevonásával „megcsinálta” az illetőt.
A ceglédi kanna egyszerű folyadéktároló edényként kezdte pályafutását, de a XX. század egyik érdekes kézműipari és néprajzi tényezőjévé vált. Cigány muzsikusok a kannát különböző módokon megütve ritmushangszernek használják.
Története
Cegléden fémkannát először 1910 körül egy helyi iparos: Rónai János készített, az akkoriban elérhetővé váló alumínium lemezből.
Iustinus (Világkrónika): "A szkítákat mindig a legrégibb népnek tartották, bár a szkíták és az egyiptomiak között hosszú időn át folyt a vetélkedés eredetük régisége felől."
Trogus Pompeius: "A szkíták ezerötszáz éven át, minden más nép előtt birtokolták Káldeát, (Mezopotámiát) s ők a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják.
Termetével, méltóságteljes megjelenésével kiemelkedik ősi magyar pásztorkutya fajtáink közül.
A honfoglaló magyarok minden bizonnyal lompos szőrű, nagytestű őrző kutyákat is hoztak a történelmi Magyarország területére.
