A méz jelentős része, 15-20 %-a víz, fő értékét képezik a szénhidrátok (monoszaharidok, diszaharidok, keményítők), a nitrogénvegyületek (aminosavak, fehérjék, enzimek, fermen tumok, vitaminok).
A cukrok közül a legjelentősebbek az egyszerű cukrok közé tartozó szőlőcukor (glükóz) 32-49 % és gyümölcscu kor (fruktóz) 22-44 %. Ezek együttesen a méz szárazanya gának kb. 90 %-át teszik ki.
A legédesebbek azok a mézek, amelyekben sok a gyü mölcscukor. Elsősorban ilyen az akácméz, melynek gyümölcscukor tartalma az átlagos virágmézzel szemben 42 %, vagy annál több.
Ennek a két cukorfajtának az aránya szabja meg a méz kristályosodási hajlamát. A szőlőcukor elősegíti, a gyümölcscukor meggátolja a kristályosodást. Kristályosodáskor a méz víztartalma nem változik. A kristályosodás nem csök kenti a méz fiziológiai értékét és nem utal feltétlenül idegen anyag belekeverésére sem. Ha mézünk belekristályosodott egy edénybe, akkor helyezzük az edényt egy nagyobb edényben lévő 40-45 fokos vízbe. Rövidesen folyóssá válik, az edény oldalán olvadni kezd. Ekkor célszerű kevergetni, hogy a melegítés minél rövidebb ideig tartson. A magas hőfok árt ugyan a méz színének, csökkenti aromatartalmát, de előnye, hogy elpusztítja az erjesztőgombákat, amelyek a pollenekkel (virágporokkal) általában minden mézbe beleke rülnek.
Egyes mézekben zsírsavak is kimutathatók. Például a gesztenyeméz ezért alkalmas keringési betegségek, trom bózis, artritisz, nőgyógyászati betegségek gyógyítására.
A sötét mézek több nitrogénvegyületet és több ásványi anyagot tartalmaznak. Példaként az almamézben 16 féle elem fordul elő, és legjelentősebb a kalcium tartalma. Az ilyen méz kismamák és gyermekek számára szükséges a csontképződéshez.
A méz nyomelemei, a réz, a kobalt is elősegítik a vas fel vételét a szervezetbe, a gyerekek vörösvérsejtjeinek száma gyorsabban nő. A mézben előforduló vitaminok: A, B1, B2, B3, B6, C, folsav.
A mézfogyasztás legtermészetesebb formája a lépes méz.
