A kökörcsin a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő. Kora tavasszal nyílnak 5–7 cm átmérőjű, harang alakú, szőrös virágai, amelyek a fajtától függően lilásak, rózsaszínesek vagy kékesibolya színűek lehetnek, élénksárga porzókkal. A bimbót, a virágkelyhet, a szárait ezüstös szőr borítja. A virágok 5–8 cm hosszúak, a növény magassága 25–30 cm, a szár csak a virágzás vége felé nyúlik meg, ekkor jelenik meg rajta a három örvösen álló, gallérozó fellevél, 2–8 mm-es, behajlított, keskeny sallangokkal. A termések egymagvúak, tollasak. A kökörcsin magról könnyen szaporítható. Sztyeppréteken, szikla- és pusztafüves lejtőkön, réteken fordul elő.
A kökörcsinnek több faja is honos nálunk, például a mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) ennek alfaja a fekete kökörcsin (P. pratensis subsp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens, P. hungarica – ezt sokáig a mezei kökörcsin egyik alfajának tartották, csak az utóbbi időkben számítják külön fajnak), a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), a tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis), a nyugati kökörcsin (Pulsatilla vulgaris) és a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana).
Mérgező: a növény minden része.
Hatóanyag: protoanemonin.
Hatás: bőrirritáló.
