Birsalma sajt


Birsalma sajt

A birsalmasajt sárgásbarna színű, áttetsző, késsel jól szelhető, tömör állományú gyümölcskocsonya. Felülete száraz tapintású. Megszilárdulás előtt gyakran durvára vágott dióval szórják be, esetleg bele is keverik. Ez nem csak díszíti, de ízletesebbé és táplálóbbá is teszi. Esetleg egyéb, harmonizáló fűszerrel (citrom- vagy narancshéj, vanília, szegfűszeg, fahéj) is aromásítható.

Íze kellemesen édes-savanykás, üdítő hatású. Zsírpapírba, celofánba, újabban folpackba csomagolják. Tárolás alatt színe sötétedik, a száradás következtében egyre rágósabbá válik. Igen alkalmas desszerttálakra darabolni vagy kis kockákra vágva püspökkenyérbe belesütni.

Történet:

A birs évszázados múltra tekint vissza Magyarországon. Első okleveles említése 1395-ből maradt fenn. A birsnek már a XVII. században is megtalálható a körte és alma változata. Melius Péter 1578-ban említi a birsalmát, főleg gyógyító hatásai miatt.

Fanyar íze miatt a birsnek a népi-paraszti nyers fogyasztása jelentéktelen, szegfűszeggel, cukorral ízesítve, kompótnak megfőzve azonban a kisnemesi, polgári étkezésben a XVII. századtól jelentős. Sült hús mellé tálalták. A háziasszonyok a birsalmasajtot ősszel főzték és eltették télire. A XVIII. század végi kalendáriumok októberi munkaként javasolták a birsalmasajt főzését, készítését. Nagyváthy János a magyar gazdasszonyoknak írt háztartástani szakkönyvében 1920-ban a birsalmasajtot "száraz Liktáriam"-nak nevezte. A felaprított gyümölcsöt péppé tőzték, és mustban ismét főzették sűrűsödésig. Ekkor tepsikbe öntötték, "ha tetszik cukorporral, fahéjjal, kivált szegfű borssal megkevertetik", és a kenyérsütés utáni meleg kemencében megszárították, megszikkasztották.

A cukorral megfőzött birs lehűlésekor könnyen kocsonyásodik. Ügyesebb asszonyok nemcsak tepsi, kuglóf és tányér formájú birsalmasajtot tudtak készíteni, hanem galamb, őzgerinc, koszorú és egyéb formájút is.

Szakmai fogások

A birsalmasajt készítése valószínűleg török és délszláv hatásra a Dél-alföldön keresztül terjedt el a Kárpát-medencében. A megmosott, csumától (magháztól) és hibás részektől megtisztított birsalmát héjastól bő vízben megfőzik, majd főzővíz nélkül szitán áttörik (ma turmixolják). A nagy pektin tartalmú pépet cukor nélkül, folytonos keverés közben főzik, hogy még jobban besűrűsödjék. Édesítéséhez korábban mézet, betöményített mustot használtak, ma cukrot. A gyümölccsel egyenlő mennyiségű (lehet kevesebb is 75-80dkg/1kg) mézet, mustsűrítményt vagy cukrot, továbbá az ízlés szerinti fűszereket (citrom- és narancshéj, szegfűszeg, fahéj stb.) belekeverik a gyümölcspépbe, és főzik még 10-15 percig. A kész masszához esetleg durvára vágott dióbelet vagy mogyorót adnak, majd vizezett, hőálló, üveg, porcelán vagy zománcos formában néhány centiméter vastagon elterítik. Tüllel letakarják, és napos helyen vagy kenyérsütés után a kemencében keményedni hagyják.

A megszilárdult gyümölcssajtot kiborítják, és a másik oldalát is megszárítják. A szárítás néhány napig is eltarthat. Szebb, áttetszőbb lesz a sajt, ha az áttört birspépet cukorsziruphoz keverik és legfeljebb 15 percig forralják, hogy a pektin gélesedési hajlama ne romoljon. A cukorszirup a gyümölcspéppel egyenlő mennyiségű cukorból és kilogrammonként 2 dl vízből készül. Az optimális cukortartalom 40-60%.

A birsalmasajt színe attól függ, hogy az elkészítés és a tárolás során az enzimes barnulás milyen mértékű.

Gyors hőkezeléssel, citromlé hozzáadásával világos sárgás-rózsaszínes terméket kapnak, e nélkül viszont a sajt színe arany-barnába hajló lesz.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2009. október 14. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,381 Kategória: Receptek » Édességek
Előző cikk: Bazsalikomos-csokis túróhab Következő cikk: Birsalmából zselés cukor


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: