A növény minden része ehetõ, emésztést serkentõ. Levelét és termését egykor tejszaporítóként, köhögés, depresszió, emésztési zavarok, lép- epehólyag- és májbántalmak ellen adták.
Magjai egy szilibin nevû anyagot tartalmaznak.
Nem hiányozhat a kiskertbõl. Mind a fodormenta, mind a borsmenta alkalmas gyógyászati célra. Jók a levelek, és a virágok is. A világ legrégebbrõl fennmaradt orvosi leírása, az Ebers-féle papírusztekercsek is említik a növényt. Egyiptomból került Palesztínába, ahol adóként is elfogadták.
Szinte minden otthonban megtalálható. A levelekkel lekvárt, szörpöt, italt ízesítenek. Frissítõ, gombaölõ, élénkítõ, antiszeptikus hatásúak. Arckrémekben egyensúlyban tartják a bõr faggyútermelését, ekcémát kezelnek vele. Homeopátia is használja.
A nárcisz (Narcissus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésü, hagymás vagy néha rizómás, sokszor tolevélrózsás növények tartoznak ide. Mintegy 860 fajuk ismert. Virágzatuk ernyőszerü, vagy a virágok magánosak.
A pünkösdi rózsa (Paeonia sp.) a tavasz utó – nyár elő egyik legszebb virágzó évelője. A májusi kertek királynőinek tartják, csodálatos színvilágával és parfümös-rózsás fejillatával, édeskés aljegyekkel kiérdemelte ezt a nemes címet. Hatalmas virágai, akár a habok – nem túl hosszú életűek. Öntözéskor kinyílt virágaira vigyázzunk, mert a szirmok könnyen lehullnak.
A Rekettye, a hüvelyesek rendjében, a pillangósvirágúak családjának egyik nemzetsége, mintegy 70 fajjal, amik közül a Kárpát-medencében 18 honos. Zöld vesszejű cserje vagy félcserje. Levelei oválisak vagy megnyúlt lándzsa alakúak, ritkán háromágúak, satnyák. Egyes fajok teljesen levéltelenek; azok szerepét a fiatal, zöld hajtások vették át.
Virágszirmai salátába, pitékbe valók, szörpöt, ecetet, édességeket ízesíthetünk velük. A levelek teája enyhe hashajtónak és sebek borogatására jó. Virágszirmaiból készült rózsavíz felfrissíti a fáradt bõrt és szemet. A vadrózsa termésébõl lekvárt, szörpöt, teát és bort készítenek. A rózsaolaj készen kapható, desztillációval kivonható a virágokból, az ágaiból is.
Friss leveleivel és vitaminokban gazdag virágával ételeket ízesítenek, salátástálat díszítenek. Kivonatát erõsítõszernek, afrodiziákumnak tartják, hajápolásra használják. A mag olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzõszervet megtámadó baktériumokat. Fõzetével köhögést, meghûlést, húgyúti fertõzéseket gyógyítanak.
A sisakvirágok nemzetségébe több mint 250 lágyszárú faj tartozik. Specializálódott virágzatuk miatt a növényeket csak poszméhek tudják beporozni, ezért az elterjedésük a méhek lakóterületével egyezik meg. Egyik nálunk honos fajuk, a farkasölő sisakvirág nevét onnan kapta, hogy a néphit szerint a növényből készült kenőcs megvéd a farkasember támadásától.
