Ásványi sókban gazdag magjából hidegen étkezési olajat préselnek, mely megköti a nehézfémsókat, csökkenti a trombózisveszélyt. Fõleg krónikus bélrenyheségnél segít. Fõzet formájában száj- és garatüregi gyulladások esetén is hatásos, langyosan fogyasztva pedig tartós köhögési roham, rekedtség és gyomornyálkahártya-gyulladás kezelésére jó.
A lucerna levelei gyógyító erõvel rendelkeznek. A növény zsenge, fiatal leveleit zöldségként lehet fogyasztani, étvágygerjesztõ, emésztõrendszer erõsítõ, jó fekélyek kezelésére. India ajurvédikus orvosai is fekélyek kezelésére, izületi gyulladásos fájdalmakra, és vízvisszatartásra adták. Az arabok „minden ételek atyjának”hívták, alfalfának.
Élénksárga színû karimavirágai gyógyhatásúak. Árnyékban szárítsuk. Forrázat alakjában magas vérnyomás ellen és idegcsillapítóul isszák. Lázcsillapító hatása is ismeretes.
Elvadulva is található. E-vitaminban, fehérjében, ásványi sókban gazdag szemtermése értékes tápanyagokat ad a szervezetnek. Korpája csökkenti a vér koleszterinszintjét. A kifejlett teljes növény fõzetével depressziót, a változó korral együtt járó ösztrogénhiányt, makacs megfázást, övsömör okozta gyengeséget, szklerózis multiplexet kezelnek.
Amerikából származó alkörmös (Phytolacca americana) valamikor festőnövény volt, ma azonban már tilos a használata. Elvadult, de sok helyen a kertekben dísznövényként nevelik. Évelő, amelynek vastag, répaszerű gyökere van. A növény magassága egy-másfél méter is lehet. A virága fehér, csüngő fürt, sötét színű, bogyószerű termése festő levet enged.
Az anyarozs, vagy régi magyar nevein varjúköröm és rozsüszög nem más, mint egy, a rozson élősködő tömlősgombának az áttelelő, kemény meddő telepe, ún. szkleróciuma (a gomba hifafonalak szövedéke). Az élősködő általában nagyobb, mint a gabonaszemek, de alakja olyan, mint a gabonaszemeké.
Az aranyeső napfényes erdők, sziklás és köves lejtők lakója. A napos helyeket és a száraz, meszes, tápanyagban gazdag vályog- és törmeléktalajokat kedveli. A síkságoktól a hegyvidékekig megtalálható.
Az aranyeső 5-7 méter magas, felálló ágú bokor vagy kis fa, keskeny, szabálytalan koronával. Kérge sima, zöldesbarna.
Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett! Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges.A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a hatóanyagtartalma.
Magjának hatóanyagai erõsítik az érfalakat, lassítják a véralvadást, ezáltal csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét. Összehúzó hatásuknál fogva hatékonyak az aranyeres csomók kezelésében is. A mag kivonatával készült fürdõolaj segít megõrizni a bõr rugalmasságát.
A borostyán növény akár 100 évig is él. Magyarországon az Alföld kivételével erdőkben gyakori, és árnyéki gyeppótlónak tömegesen ültetik. Az üde talajokat és párás éghajlatot szereti. Rendszeres öntözés mellett napon is jól fejlődik. A borostyán hazánk jellegzetes örökzöld, kúszó cserjéje, ami 15-20 m magasságig képes felkúszni.
