Laskagombák
Pleurotaceae
A laskagombák nagyon gyakoriak Magyarországon és az egész mérsékelt övben. Évezredek óta ismert és kedvelt gombák. Hazánkban az Alföldön igen gyakori az előfordulása. Jellegzetesen őszi faj. Vadon legelőkön, réteken, különféle élő fák törzsén, fatuskókon, gyakran bokron tövén terem, de kedvelt a termesztett változata is.
A kerti madárbirs ( cotoneaster horizontalis) akár 1 méter magasra is megnövő kúszó talajtakaró lombhullató cserje, az ősz egyik legszebb és legmutatósabb növénye. Hajtásai jellegeztess, halszálka mintával rendelkeznek a vesszők két oldalán fejlődnek.
A madársóskafélék (Oxalidaceae) családjába tartozó szerencsehere vagy lóherevirág (Oxalis deppei) valójában madársóska, semmi köze sincs a négylevelű lóheréhez. 8-15 cm magas növény. Csak tőlevelei vannak. Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.
A magyal (Ilex aquifolium), mint a jóakarat, a béke, az egészség és a boldogság szimbóluma, de gyakran kapcsolják a karácsonyi szezonális dekorációval. A tél terméketlen sápadtságában, a tél és a hó ellen a magyal formálja meg az erdőség egy meghatározó alanyát. Sima fényes levelei és skarlát/piros bogyófürtjei színt ad a levéltelen fáknak, feldobja a fáradt vándor szíveket.
Májgomba
Fistulina hepatica
Lombhullató fák, különösen tölgyfák törzsén, tuskóján gyakran a fa odvában terem vagy üregeiben terem. Nyár végén és ősszel fordul elő. Májra emlékeztető, nyelv alakú, nagy termetű, főleg csak fák oldalán fejlődő gomba. Húsa a nyers húsra emlékeztet, rostos, és vöröses levet tartalmaz.
A mák (Papaver somniferum) klasszikus, termesztett gyógy- és egyben mérgező növényeink egyike. Szára sima (ritkán szőrös), általában 60-80 cm-re nő. Alsó levelei oválisak, a felsők azonban levélnyél nélküliek (ülők), alakjuk tojásdad. Nagy, jellegzetes virágai vannak, melyek színe a fajtától függően a fehértől a liláig változhat. Virágzáskor két csészelevelük lehullik.
Mezei Szegfűgomba
Marasmius oreades
Népies elnevezése: Fűgomba, Harmatgomba.
Hazánkban igen közkedvelt, gyakori gombafaj mely nevét enyhe szegfűszeg illatáról kapta. Korhadó növényi anyagokon, főleg erdőtalajon, fű között, legelőkön, réteken, többnyire tavasztól őszig termő gombafaj. Nagy tömegben, seregesen terem.
Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő.
Évelő, felálló vagy felemelkedő szárú, 15-60 cm magas növény, bojtosan álló, sűrű gyökérzettel. Csöves szára tövén rendszerint pirosas, felső részében ágas. A levelek sötétzöldek, kopaszak, fényesek. Sárga virágai 3,5-4,5 cm átmérőjűek, öttagúak.
A mocsári kockásliliom vagy kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris) a liliomfélék (Liliaceae) családjának kockásliliom (Fritillaria) nemzetségébe tartozó növényfaj. Európában, főleg Közép- és Délkelet-Európában található meg, de általában csak szórványosan; a rétgazdálkodás változása miatt sok helyen a kihalás fenyegeti.
