Magyar konyha - Gyógynövények

   

Szarvasgomba
Erdők-mezők kincsei
  Szarvasgomba Tuber uncinatum Népies elnevezése: Disznó gomba, Földi kenyér.   A Kárpát-medencében is jól ismerték a szarvasgombát mindaddig, amíg szokás volt a disznókat kihajtani az erdőbe makkoltatni. A disznó bolondja a szarvasgombának, nem kell biztatni, hogy kitúrja magának, így aztán a kondásnak is jut belőle. A tizenkilencedik században Dobos C.
Szelídgesztenye
Erdők-mezők kincsei
Ízletes, tápláló magjait fõzve, sütve, õrölve vagy pépesítve fogyasztják. Lisztje vászonfehérítésre vagy keményítõ elõállítására is használható. Nyersen megreszelve hasmenés elleni háziszer. Leveleinek csersavakban gazdag, összehúzó hatású teáját köhögés, hörghurut, asztma ellen isszák. A levelek és a makkhéj kivonata samponokhoz keverve aranyló fényt ad a hajnak.
Tavaszi kankalin
Erdők-mezők kincsei
A virággal bort, lekvárt, savanyúságot ízesítenek, vagy kandírozva díszítésre használják. A szirmok nyugtató, allergiát és gyulladást csökkentõ, görcsoldó hatásúak. Teájuk mérsékli a vérnyomást, enyhíti a fejfájást és a náthát, nyugodt alvást biztosít. Lemosószerben védik a bõrt a káros sugárzásoktól, jó napégette és pattanásos bõrre. Gyökere aszpirinszerû hatóanyagot tartalmaz.
Tiszafa (+++)
Erdők-mezők kincsei
Népi elnevezése Ördögfa, halálfa.  Ezer évig is élhet, segíthet a rák elleni harcban, ugyanakkor veszélyes, mérgező növény. A hazai erdőtársulásokban érdekes színfoltként, ritka elegyfaként előforduló, de leginkább dísznövényként ismert tiszafát 2011-ben az év fájának választotta az Országos Erdészeti Egyesület.
Tövises iglice
Erdők-mezők kincsei
A növény gyökerét és virágos, leveles hajtását alkalmazzák gyógyászati célokra. A gyökerekről az agancsszerű gyökérfejet minden esetben el kell távolítani. Gyűjtési ideje tavaszi hónapoktól őszig ajánlott.  A tövises iglicét a népi gyógyászatban leginkább a kisbabák ótvaros (impetigo) fejbőrének és testük többi részének mosásos kezelésére alkalmazták.
Vadárvácska
Erdők-mezők kincsei
Valaha a szerelmi bájitalok kedvelt alkotóeleme volt, a régi görögök pedig harag és a fejfájás enyhítésére használták. A kellemes gondolatok jelképének tekintették. Légúti orvosságként is régóta ismert. Teája vértisztító, keringésjavító, immunerõsítõ, reumát, érelmeszesedést, krónikus bõrbetegségeket is gyógyít. Tavaszi salátástálba frissen tegyük.
Vadmák (++)
Erdők-mezők kincsei
Virágzási időszaka május közepétől októberig terjedhet. A virágkocsányok a levelek hónaljából erednek, különböző hosszúságúak. A 2 zöld, serteszőröktől borzas csészelevél virágnyíláskor lehull. A 4 nagy. lángvörös sziromlevél 2-5 cm átmérőjű tövén fekete folt van. Toktermése sokmagvú, éréskor a bibekorona alatt körben elhelyezkedő lyukakkal nyílik fel.
Vadszőlő (+)
Erdők-mezők kincsei
A közönséges vadszőlő Észak-Amerikából származó növény. Rendkívül gyorsan nő és igen igénytelen. Az igénytelensége ellenére a nedves vagy nyirkos talajra ültetve szebben és gyorsabban nő, ártereinken ezért nagyon elterjedt, ahol gyakran összetévesztik a ligeti szőlővel. Lombja ősszel pirosra színeződik, de sajnos csak rövid ideig díszít, korán lehull.
Vargánya
Erdők-mezők kincsei
  Vargánya gomba (Xerocomus) Népies elnevezése: Tinórkagomba, Tinóurigomba, Vargánya   Hazánkban néhány fajtája csak ritkán fordul elő, némelyik inkább melegkedvelő mediterrán faj. Az ízletes vargánya évtizedeken át nagyon fontos exportcikke volt az országnak.
Varjútövis (+)
Erdők-mezők kincsei
Régi, eredeti magyar, vagy tükörfordításból származó nevei közül néhány: ebtövis, macskatövis, fehértövis, disznótüske, sürgefa, hajtisztító, hajtisztító-kökény, festőkökény vagy szarvastüske – ami az egykori cervispina kathartica – névből származik. A bengefélék nemzetségneve az ógörög rhamnos = tüskebokorra utal.  A varjútövis szárazabb helyeken él.

341 cikk | 21 / 35 oldal